Hírek
2013. Január 30. 05:00, szerda |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Távolléti díj – távolról sem az igazi

Megszokhatták már a bizonytalanságot a könyvelők és bérszámfejtők, ami az új jogszabályok életbe lépése miatt minden januárban visszatér. Idén a távolléti díj vet fel kérdéseket, mert előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy ha egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló februárban venné ki a szabadságát, akkor a törvény szerint járó bér nem érné el a bérminimumot. Mit lehet tenni ebben az esetben?
A 2012. évi Munka Törvénykönyvének idén életbe lépett új szabálya (149.§) a távolléti díjról nem egyértelmű: az esetleges problémákban az osztószám a „ludas”. A törvény mintha túlságosan törekedett volna a pontosságra, ezért 174 óra (21,75 munkanap/hó) alkalmazásával írja elő a távolléti díj meghatározását. Persze csak akkor, ha valaki 8 órás munkaidőben, bejelentett alkalmazottként dolgozik. Mostanában, mintha erre is egyre ritkábban lenne példa.
A bérszámfejtők tanácstalanok, mert ha szigorúan követik a törvényi előírásokat, akkor valakivel mindenképpen kiszúrnak. Vagy a cégvezetőjükkel, aki meglepetéssel tapasztalja majd valamelyik munkavállalójánál a megugró bérköltséget, pedig abban a hónapban az illető kevesebbet dolgozott. Előfordulhat azonban olyan is, hogy a munkavállaló kevesebbet kap, nemcsak a munkaszerződésben rögzített fizetésénél, hanem még a minimálbérnél is.
A többfeladványos bérmatematikát az alakítja, hogy a dolgozó épp melyik hónapban veszi ki a szabadságát. Januári távollét esetén még lehet, hogy hó végén örül a munkavállaló, de egy februári szabadság alkalmával már nemcsak a téli hideg fagyasztja ajkára a mosolyt, mert akár a garantált bérminiumumot sem éri el. Minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb lehet hónaptól és a távollét hosszától függően két hónap fizetése között az eltérés.
Sok cégvezetőben ilyenkor automatikusan felmerül a kérdés: vajon valóban így akarta-e a számítási módszer kialakítását a jogalkotó?
Csécsei Mihály bérügyviteli szoftverfejlesztő szakértő, a Soft Consulting Hungary Zrt. vezérigazgatója bízik benne, hogy a jogalkotók hamarosan állást foglalnak a kérdésben, megszüntetve ezzel a bizonytalanságot. Felhívta a figyelmet arra, hogy – mivel erre a törvény lehetőséget ad – a munkáltatónak érdemes elgondolkodnia azon, hogy pozitív irányba eltérjen a jogszabálytól, ha a számfejtett bér nem éri el a bérminimumot.
Az új törvény hatálybalépése óta egyébként nemcsak a bérek, hanem az egyéb, korábban az átlagkeresettel számolt juttatásoknál is távolléti díjjal kell számolni. Itt a távolléti díjba beszámítható jövedelmek köre kevesebb, ráadásul maximum 6 hónapos időszakot lehet figyelembe venni. Félő, hogy ez a megkötés is nem kívánt vitákhoz vezethet az alacsonyabb munkavállalói díjazások miatt.
Ez persze első körben úgy tűnik, hogy inkább a munkavállaló problémája, hosszabb távon azonban a munkáltató cégeknek is jobb, ha vonzóbb juttatásokkal tudnak előrukkolni. Így könnyebb motiváló dolgozói légkört kialakítani.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Szeptember 07. 08:45, vasárnap | Belföld
Meteorológia: a Dunántúl északi tájain és az ország középső részében lehetnek a legjobbak a körülmények a holdfogyatkozás megfigy
2025. Szeptember 06. 09:15, szombat | Belföld
Szijjártó Péter: Magyarország azért vásárol orosz kőolajat, mert nincs más lehetősége
Magyarország azért vásárol nyíltan orosz kőolajat, mert nincsen más lehetősége, míg más európai országok azért vásárolnak titokban, kerülőúton orosz kőolajat, mert az olcsóbb
2025. Szeptember 06. 09:14, szombat | Belföld
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az Adaptive Hussars 2025 gyakorlat demonstrálja azt a képességet, ahová a honvédség eljutott
2025. Szeptember 05. 07:59, péntek | Belföld
Szijjártó Péter elutasította lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski újabb bírálatát
A magyar külügyminiszter szerint nem \"játszik más csapatban\"!