Vasárnap három településen is az urnákhoz járulnak az állampolgárok, hogy új önkormányzati képviselőket és polgármestert válasszanak. A többi, közel 3200 település szempontjából nézve ennek gyakorlatilag semmi jelentősége nincsen, azonban az utóbbi években ezen a téren is nagyon sok minden megváltozott. Az 1990-es években az időközi önkormányzati választásokról senki sem számolt be, míg a 2000-es évek elejétől egyre inkább felértékelődött a szerepük.

2002-ben az országgyűlési megméretés előtt két héttel Kispesten tartottak egy időközi képviselő-választást, amelyen nem meglepő módon az MSZP diadalmaskodott, így ez a Medgyessy-kampány egyik fontos hivatkozási pontjává vált. 2006-ban szintén az országgyűlési voksolás előtt választott fideszes polgármestert Szentendre, mégis az MSZP győzött az országos voksoláson.

Csak a helyi viszonyok fontosak

Két dolgot mindenképp le lehet vonni az időközi választásokból. Nagy hibát követ el, aki ebből országos következtetéseket szeretne levonni, valamint csak az adott körzet vagy város korábbi preferenciáinak tükrében szabad értékelni az eredményeket. Sokan trendfordulót szeretnének abban látni, hogy az MSZP Dunaföldváron és Sopronban is győzött, azonban mindenki elfelejti, hogy például 2010 decemberében szavazategyenlőség miatt kellett voksolni egy pesterzsébeti körzetben, ahol szintén a szocialisták győztek, mégsem volt szó semmilyen trendfordulóról.

Pesterzsébet és Sopron példája mutatja világosan, hogy az időközi eredményeket csak a helyi viszonyok szemszögéből kell nézni. A XX. kerület 1994 óta a baloldal stabil bázisa, még a 2010-es önkormányzati választásokon is az MSZP polgármesterjelöltje futott be. Éppen ezért a dél-pesti kerületben az számít meglepetésnek, ha adott esetben egy jobbközép politikus szerzi meg az első helyet. Sopron kapcsán pedig a Forum Politicum politikaelemző központ mutatott rá világosan arra, hogy a körzet inkább számított baloldalinak, ahol az MSZP ciklus közepi győzelme semmiképpen sem meglepetés.

Még lejjebb csúszhat a Jobbik

Mi várható Baján, Dabason és Tiszavasváriban? A dél-alföldi városban az erőviszonyok általában az országos támogatottsági szinteket követik, Dabason nagyon erős a jobboldali pártok támogatottsága, míg Tiszavasvári az igazi „sötét ló”. A szabolcsi város az MSZP erős bástyája volt 2009-ig, majd a Jobbik került domináns pozícióba. A szélsőjobboldali alakulat a Szegedi-ügy óta a közvélemény-kutatások szerint is mélyrepülésben van, így a voksolás kimenetele akár megerősítheti vagy éppen cáfolhatja ezt a feltételezést.

A három választás eredménye alapvetően határozhatja meg a következő hetek politikai kommunikációját. A kormánypártok diadala – hasonlóan a januári békemenet sikeréhez – vélhetőleg elhalkítaná az ellenzéki oldalon a kormány mielőbbi bukásában reménykedőket, és felerősítené a most is hangos belső vitákat. A Jobbik számára egy tiszavasvári vereség a lejtőn való gyorsulást jelentené. Az MSZP sikere esetén a párt kormányváltó képessége jelentősen megerősödne, és kritikusai elhallgatnának, míg újabb vereségek esetén Bajnai Együtt 2014 egyesülete minden bizonnyal vérszemet kapna.