A Bitdefender a legutóbbi felmérésében arra kereste a választ, hogy a mobilkárokozók milyen arányban igyekeznek pénzt kicsalni a felhasználóktól. Vagyis a kutatók elsősorban azon kártékony programokkal kapcsolatos trendeket vizsgálták, amelyek a kiberbűnözés anyagi haszonszerzését közvetlenül képesek szolgálni. Így a felmérés középpontjába azok a mobiltrójai programok kerültek, amelyek emelt díjas SMS-üzenetek küldözgetésével képesek apasztani a készüléktulajdonosok pénztárcáját. A vizsgálatok ezúttal kizárólag az Android-kompatibilis kártevőkre terjedtek ki.

A kutatás eredményeiből az derült ki, hogy a fejlett országok esetében az Android-alapú készülékeket célkeresztbe állító, SMS-ező károkozók aránya 9-16 százalék között mozog. Az Egyesült Államokban e kártevők 16 százalékos, Angliában 11 százalékos, Franciaországban 15 százalékos, míg Németországban 9 százalékos részesedéssel rendelkeznek. A fejlődő világban mindez azonban változatosabban alakul. Indiában például az Android-kompatibilis károkozók több mint 50 százaléka él vissza különféle SMS-ezési trükkökkel.

Az igazi problémát az jelenti, hogy az anyagi haszonszerzés céljából létrehozott és terjesztett kártékony programok száma folyamatosan növekszik, és egyelőre nem is látni annak jelét, hogy ez a trend megfordulna. E trójai programok száma az elmúlt egy évben megháromszorozódott, és elsősorban az SMSSend valamint a FakeInst nevű károkozók vezettek a legtöbb problémához. Sokszor e trójaiak manipulált alkalmazások, például hamis Angry Birds szoftverek formájában kerültek fel a készülékekre.

Catalin Cosoi, a Bitdefender vezető biztonsági stratégája úgy véli, hogy a mobilra kártékony programokról a felhasználók már nemcsak olvasnak, hanem azok jelenlétét maguk is megtapasztalhatják, legalábbis ha nem kellően elővigyázatosak. „2013 tekintetében a mobilkárokozók számának további növekedésével számolunk” – tette hozzá a szakember.

Komoly károk

Biztonsági szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az SMS-alapú trójai programok mellett az adatlopásra specializálódott mobilkárokozók is komoly veszteségeket okozhatnak. Mindezt a Zitmo nevű trójai már be is bizonyította, hiszen egyes becslések szerint az elmúlt időszakban 36 millió eurós kárt okozott európai felhasználóknak azáltal, hogy banki tranzakciók végrehajtásához lopkodott adatokat elsősorban Android-alapú és BlackBerry készülékekről.

A mobilkártékony programok elleni védekezésben fontos szerepet kell kapniuk a biztonsági szoftvereknek, illetve nagy hangsúlyt kell helyezni az alkalmazások megfontolt és körültekintő letöltésére, telepítésére.