A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már.

A felvételt a gravitációs lencse nevű természetes jelenség felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok.

Az ilyen űrbéli objektumok általában csak apróbb vörös pontokként jelennek meg a nagy teljesítményű teleszkópokon.

A csillagászatban a távolság és a kor összefüggő jellemzők, a fénynek ugyanis hosszú időre van szüksége, míg megteszi az űrben ezt a hatalmas távolságot, így a kutatók most azt látják, milyen volt a galaxis több 13 milliárd évvel ezelőtt.

A részletgazdag felvétel segítheti a kutatókat a galaxisok kialakulásának megismerésében.

"Ilyen távolságban szinte minden galaxis elmosódott pont. Szerencse kérdése, hogy egy galaxist sikerül-e éppen a megfelelő módon lefotózni és ilyen sok részletet megismerni" - idézi Brett Salmont, a kutatásról készült tanulmány vezető szerzőjét a BBC News internetes oldala.

A baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScI/Űrcsillagászati Kutatóintézet) kutatója hozzátette, hogy a gravitációs lencse hatásának elemzéséből megállapíthatják a galaxis aktuális méretét és alakját.

A szakértők eredményeiket 231. Amerikai Csillagászati Találkozón mutatták be Washingtonban.

A gravitációs lencse úgy működik, hogy a nagy tömegű kozmikus objektumok gravitációs mezeje meghajlítja a fényt, például a mögöttük lévő galaxis fényét.

A gravitációs mező úgy hat, mint egy lencse: felnagyítja a mögötte lévő objektumot. Ebben az esetben egy nagy galaxishalmaz nemcsak felerősítette a jóval távolibb galaxis fényét, de képét ív alakban meg is görbítette. A lencse egy borospalack aljához hasonlóan torzítja a háttér képét - mondta Salmon.

Az ősi galaxis viszonylag kicsi, tömege a Tejútrendszer mintegy százada. Ez jellemző lehet az ősrobbanás után viszonylag rövid idő alatt keletkezett galaxisokra.