A bíróság 1,05 milliárd dollár értékű büntetés fizetésére kötelezte a koreai vállalatot – ez kisebb, mint a Tim Cook által vezetett vállalat által kért 2,5 milliárd dollár értékű összeg, de meghaladja a Samsung általi várakozásokat. A megtámadott fél ellenkereseteit a bíróság visszautasította. A döntés eddig minden idők legnagyobb értékű szellemi tulajdonhoz köthető perének számít.

Ugyanakkor a Samsung otthoni piacán, Dél-Koreában lényegében ugyanebben az ügyben a Samsung került ki győztesként – habár a győzelem kevésbé volt meghatározó, mint az almás vállalat sikere Amerikában - írják az Equilor elemzői. A döntés következtében a Samsung licenszdíj fizetésére kényszerülhet, melynek értéke készülékenként 5 dollárt is elérhet – ez azonban vélhetően csak az Egyesült Államok piacán értékesített készülékekre vonatkozna. A költségeknek azonban vélhetően nem lenne számottevő hatásuk a vállalat pénzügyi eredményességére, az összeg ugyanis a Samsung működési profitjának körülbelül 3 százalékát tenné ki éves szinten.

Érdekes kérdés a vállalati megítélés változása, mellyel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Habár kétségkívül negatív fényt vet a koreai vállalatra a bíróság döntése, elemzők figyelmeztetnek arra, hogy sok leendő vásárló fejében megfordulhat két kérdés; az egyik, hogy 'mi lehet annyira jó ezekben a készülékekben, hogy az Apple ennyire elszántan küzd ellene?”; a másik pedig: 'ha ez tényleg egy ugyanolyan jó másolat, akkor miért ne válasszam a Samsung készülékét olcsóbban?” Természetesen a döntés hosszú távú következményei jelenleg még rendkívül nehezen láthatóak előre.

Milyen hatással járhat ez a technológiai óriás részvényeire? Habár a részvények vélhetően negatív irányba fognak mutatni a napokban, jelentős mértékű áresésre nem érdemes számolni a Samsung-részvények kapcsán, mert a negatív döntés következményeit a piacok már nagyrészt beárazták.

Újabb kérdést vet fel, hogy a termékfejlesztést illetően milyen változásokra számíthatnak a jelenlegi és leendő Samsung-tulajdonosok. Habár a meglévő készülékeket már senki nem veheti el a tulajdonosoktól, a vállalat esetlegesen arra kényszerülhet, hogy szoftveres frissítés révén megváltoztasson egyes komponenseket. A hagyományosan gyors ütemben fejlesztő koreai vállalat legújabb termékeit azonban értelemszerűen már nem érinthetik ilyen korlátozások – mint ahogy a gyártó legfrissebb csúcstermékét, a Galaxy 3 okostelefont sem, melynek tervezése során elsőrangú szempont volt, hogy a készülék különbözzön a rivális termékeitől. (Természetesen amerikai piacon az Apple ezt is megpróbálta betiltatni.)

A döntés meghirdetésével egy időben elindultak a spekulációk: milyen irányt vesz ezek után a technológiai cégek jogi háborúja? Egyesek azt rebesgetik, hogy a San José-i vállalat ezek után célba veheti az operációs rendszerek hadszínterén legnagyobb riválisát, a Google-t – habár többen kiemelik, hogy a keresőóriás vélhetően még az Apple-nek is túl nehéz falat lenne: többek között azért, mert a Mountain View-i székhelyű vállalatnak nem származik közvetlen bevétele az Android operációs rendszerek értékesítéséből, így kártérítés követelése nehézkes lenne. Más elemzők szerint az Apple inkább folytatja eddigi stratégiáját, és a főbb Android-használó partnereket fogja támadni.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az okostelefonok piacán nem csak két versenyző van, és a döntés legnagyobb nyertese nevető harmadikként éppen a Microsoft. lehet. Az Android-gyártók számára egyértelmű a döntés üzenete: ők lehetnek az Apple következő áldozatai. Ennek fényében alternatívaként merülhet fel a Windows 8, mellyel együtt olyan rendszert kapnak, melyen rendkívül nehéz jogilag fogást találni – továbbá, a Microsoft jogi védelmet ígér a partnereinek.

Fontos azonban megemlíteni, hogy a jogi csatározásban nem csak két vállalat, hanem (mivel a döntés precedenst teremt) bizonyos szempontból egy igen fontos elv is a döntőbírák elő került: mennyiben 'inspirálhatják” egyes vállalatok termékei más gyártók eszközeit? A döntés egyértelműen a jogvédelem és a szellemi tulajdonjogok szentsége irányában mutat – azonban kérdés, hogy ez milyen hatást fog gyakorolni a vállalatok kreativitására, fejlesztési magatartásaira? Ez azonban vélhetően csak jóval később fog kiderülni.