- derül ki a Semmelweis Egyetem új vizsgálatából, amelynek során a paraszomniák jellemzőit vizsgálták a kutatók.

A paraszomniák alvászavarok, melyeket alvás alatti szokatlan viselkedés jellemez. Az ilyen epizódok legtöbbször ártalmatlanok, de előfordul, hogy a páciens magát vagy másokat is veszélybe sodor rendellenes tevékenységével.

Ezeknek a jellemzőit vizsgálták a Semmelweis Egyetem kutatói a különböző generációknál, illetve férfiaknál és nőknél. A vizsgálat során több száz YouTube-videót elemeztek a kutatók és arra jutottak, hogy az idősekre sokkal kevésbé volt jellemző az alvajárás a fiatalabb felnőttekhez és a gyermekekhez képest. A kiskorúakkal és idősebbekkel szemben a felnőttek jóval gyakrabban végeztek összetett tevékenységet alvajárás közben, például elektromos vagy konyhai eszközöket használtak, mely akár sérüléshez is vezethet. Az ilyen komplex viselkedés a nőknél több mint kétszer annyiszor fordult elő, mint a férfiaknál - olvasható az egyetem közleményében.

"Az úgynevezett NREM (non-rapid eye movement) paraszomniák az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek, jellemző tünetei a felülés, az ágyból való kikelés és járkálás. Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület ugyanakkor ébren van" - magyarázta Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója, a Journal of Clinical Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

A szakirodalom szerint a NREM paraszomniák a gyermekek 10-15 százalékát érintik. Felnőttkorra ez az arány 3-4 százalékra csökken, időskorban még ritkább.

A paraszomniák egy másik típusa (REM - rapid eye movement - magatartászavar) az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom-szakaszában jelentkezik. Ebben az esetben hiányzik a REM alvásra egyébként jellemző bénultság, így az érintettek "megvalósíthatják", amit álmodnak. Menekülhetnek vagy éppen támadhatnak az álom tartalmának megfelelően, ezzel pedig sérüléseket okozhatnak másoknak, vagy saját maguknak.

A vizsgálatban az idős férfiaknál 40-szer gyakoribb volt ez a magatartás, mint a fiatalabbaknál, és 70-szer gyakrabban hajtottak végre bonyolult kéz-, vagy karmozgásokat az ágyban.

"A legtöbb érintett csak egy-egy traumatikus alvási epizód után fordul orvoshoz. A kockázati tényezők azonosítása azonban segíthet megelőzni ezeket a nyomasztó élményeket. Az időseknél ritkább az alvajárás; ez a gyermekekétől eltérő háttér mechanizmusra utal. Érdekes az is, hogy a REM magatartászavar az idősebb férfiaknál gyakoribb, a középkorú nőknél pedig feltűnően magas a kockázatos tevékenységek aránya. Ezek magyarázata további kutatásokat igényel" - mondja Szűcs Anna, a Magatartástudományi Intézet neurológus-pszichiátere.

A kutatók szerint az alvászavarok kezelésében a melatonin, benzodiazepinek és antiepileptikus tabletták segíthetnek, de első lépés a helyes alváshigiéné betartása: azonos időben kelni és nyugovóra térni, illetve eleget aludni, mivel az alváshiány kiválthatja, és súlyosbíthatja a tüneteket. A stressz és szorongás elkerülésével az alvás minősége is javulhat - írták a közleményben.