Eredményeiket a PLoS One tudományos folyóiratban ismertették – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA). Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem “értékes gyógynövénynek” tekintve, a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.

A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon.

A parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait ennek ellenére eddig senki sem vizsgálta. Ezt felismerve az SZTE Gyógyszerésztudományi, illetve az Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amely során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben.

A vizsgálatsorozatban tapasztalt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. A szegedi kutatók cikkükben kitérnek arra, hogy a vizsgálatok azt nem bizonyítják, hogy a parlagfű állatkísérletekben észlelt mérgező hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak.

Ezért a parlagfű emberi fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok ezt nem támasztják alá.