A munkaszüneti napok körüli munkarend megállapítására a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján – immár több évtizedes múltra visszatekintve – rendeletben kerül sor. A rendelet egyeztetésében valamennyi tárca, így az oktatási és a közlekedési szakterület képviselői is részt vesznek éppen a sajátos tevékenységek szempontjainak érvényesítése érdekében. Az aktuális rendelet kiadására a tárcák konszenzusával került sor-írja közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Az egyes iskolák tanulói szempontjából az érintett intézményvezető mérlegelésének a kérdése, hogy a szombati munkanapot tanítási napként szervezik-e meg. A lehetőség megvan, hogy erre a napra tanítási szünetet adjanak az iskolájukban. A rendelet 5. § (4) bekezdése alapján a rendeletben meghatározott őszi, téli, tavaszi szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – az iskola vezetése más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – a nemzeti köznevelésről szóló törvény 30. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározottak megtartásával – a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

A törvény hivatkozott rendelkezése szerint alapos indokkal és a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő áll rendelkezésre, az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. Másik lehetőség, hogy a fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az iskolában a szombati napot tanítási szünetként tervezik meg, akkor ezen a napon az érintett iskoláknak – szükség esetén – gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről, amelyet több iskolával közösen is megszervezhet.

A köznevelési jogszabályok tehát biztosítják annak a lehetőségét is, hogy december 1-je, illetve december 15-e tanítás nélküli munkanap legyen az iskolában az erre rendelkezésre álló öt, illetve hat munkanap terhére.

Korábban már több alkalommal is felhívtuk a figyelmet arra, hogy a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak esetében a hivatalosan, jogszabályban elrendelt munkanap-áthelyezések, szombatok minden esetben munkanapnak minősülnek.

Az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező érvényű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.